Piros szín: a HIT jelképezi. Második adventi vasárnap kell meggyújtani. Ezen a napon kék és piros színű gyertya ég. Advent 2. vasárnapja – várakozás Az egyik fény Jézus Krisztus. Ezzel az egyik Advent - eljövetel - lezárult.

A második vasárnapi angyala A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe.
- Mindazok. akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra. Ha ezt a szót halljuk, advent, a következő jut rögtön eszünkbe: várakozás. Kire is várakozunk? Jézus Krisztusra, a világ Megváltójára, akit a világegyetem Istene küldött el ebbe a világba, több, mint 2000 évvel ezelőtt. Ebben a mai zűrökkel teli világban, szükségünk van Valakire, Akihez odamehetünk a bajainkkal, örömeinkkel, és Õ Jézus, Isten szent Fia. Menjünk hozzá, mert Õ vár minket! Legyen ez az advent egy ilyen várakozásokkal teli ünnep mindannyiunk számára. Itt volt és itt lesz Krisztus. Kettős eljövetelének határköve között morzsolódik le a mi életünk. Itt volt és itt hagyta nekünk Testét és Vérét. Kegyelmével itt van most is köztünk. Együtt működtünk-e a kapott kegyelmekkel? Súlyos kérdés! - Mert jön az Úr! És boldog akit készen talál. Ne legyünk ábrándozók, ne legyünk csodavárók. A jó összekeveredése a rosszal - ez lényeges vonása földi életünknek. Meg kell küzdenünk a szenvedélyekkel, a kísértésekkel - ez az egész élet lényege! "Ó népek Királya és vágya és szegletköve, Ki az ellentéteket összeegyezteted, Jöjj el és üdvözítsd az embert, akit a földből alkottál. Sion népe! Íme jő az Úr a népek váltságára! Izajás próféta biztatása ma is hallatszik. De ő mégiscsak egy ember. Nehezen bíztak egykor benne, s ma is nehéz elhinni biztatását:
"Vétkeztünk, s mint a tisztátalanok, olyanná lettünk,
s mint a falevelek, földre hulltunk.
Íme gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket;
elrejted elölünk arcodat,
és önön gonoszságunk markába adtál minket"